Gyakori kérdések egészségügyi szolgáltatóktól

Az alábbiakban összegyűjtöttük az egészségügyi ellátóktól érkezett kérdesekre vonatkozó válaszokat. 
  • Miként működik a kézi gyógyszertár az EESZT rendszerében?

    A kézi gyógyszertárat működtető háziorvos saját orvosi szoftverével tudja a vényt egy úgynevezett felírt és azonnal expediált státusszal rögzíteni a Térben – így a vény máshol már nem lesz kiváltható. A kézi gyógyszertárból történő gyógyszerkiadásról az orvos minden esetben kiadási igazolást készít, melyen a gyógyszer átvételét a beteg kézjegyével igazolja. A felírási igazolást az orvos a gyógyszertárral való elszámolásig megőrzi.

  • Úgy hallottam az EESZT rendszer használathoz el kell végeznem egy tanfolyamot, csak ezután tudom aktiválni magam, és ezt követően tudok belépni a a Térbe.

    Igen, az EESZT fenntartója, az ÁEEK e-learning formában egy 10 kérdésből álló vizsgával végződő képzést biztosít a felhasználóknak. Ennek elvégzése után nyílik mód a csatlakozásra. A részletes leírás az elérhetőségekkel ezen a linken található.

  • Milyen medikai rendszereket lehet használni?

    Az EESZT kompatibilis medikai rendszerek a https://e-egeszsegugy.gov.hu/medikai-rendszerek menüpontban találhatóak. További kérdés esetén forduljon kollégáinkhoz a +36 1 920 1050-es számon vagy írjon a helpdesk.eeszt@aeek.hu e-mail címre.  

  • A Token használatával kapcsolatban hibaüzenetet kapok, pl. „autorizációs hibaüzenet” vagy „hibás jelszó”-t ír ki a gép. Mit kell tennem?

    Kérjük, írja le e-mailben a helpdesk.eeszt@aeek.hu e-mail címre a problémát időbélyeg (óra, perc, másodperc), EESZT-felhasználónév és a TOKEN gyári számának (GALT-jelzést követő számsor) megadásával, és kollégáink felveszik Önnel a kapcsolatot.

  • A tanúsítvány letöltésével/visszatöltésével kapcsolatos problémákkal hova forduljak?

    Kérjük, a jogosult admin vegye fel a kapcsolatot a kontakt centerünkkel, és kollégáink végigvezetik a folyamaton. Elérhetőségek: +36-1-920-1050, e-mail cím: helpdesk.eeszt@aeek.hu

  • Intézményem nem szerepel az ÁNTSZ adatbázisában. Mit kell tennem?

    Ebben az esetben  az ÁNTSZ ügyfélszolgálatát kell felkeresnie, ez a kérdés az ő hatáskörükbe tartozik.

  • Az eSzemélyi olvasó szoftvertelepítésénél probléma merült fel. Hova kell fordulnom?

    Az eSzemélyi kliens és telepítésének módja 2017.november 21-én megváltozott, erről tájékoztatás az eSzemelyi.hu oldalon található. Ugyanitt a letöltések menüpontban tájékozódhat a legújabb telepíthető változatokról. Jelenleg eSzemélyi Kliens telepítő Windows, Linux és Mac OS rendszerekre érhető el.

  • Milyen adatot kötelező lejelenteni az EESZT-ben?

    A felhasználóknak minden olyan adatot fel kell tölteniük, amelyek az ellátás során keletkeznek. Ezen felül más adatot külön nem kell felküldeniük. A felhasználók a munkájukat a megszokott módon végzik, a jelentések teljesítése nem jelent plusz terhet számukra. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos adatokat egyébként az egészségügyi szakdolgozók és orvosok a működési engedélyüknek megfelelően kezelik.

  • Kinek kell csatlakoznia az EESZT-hez?

    Az Eüak. 35/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint 2018. november 1-től az EESZT-hez csatlakozniuk kell azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek elektronikus adatszolgáltatásra kötelezettek.  

    Elektronikus adatszolgáltatásra kötelezett magánegészségügyi szolgáltatók:

    • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 101/C. § alapján a Központi Implantátumregiszterbe adatszolgáltatásra kötelezett egészségügyi szolgáltató;
    • az Eüak. 16/B. § szerinti Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe (továbbiakban Protézis regiszter) adatszolgáltatásra kötelezett egészségügyi szolgáltató.

    Fontos, hogy a csatlakozott egészségügyi szolgáltató – a rendelet 12. §-a és a 19. §-a értelmében – a csatlakozással meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeknek is eleget kell tegyen, azaz:

    • a Központi eseménykatalógusba köteles továbbítani a Rendelet 1. melléklete szerinti események (jellemzően a fekvő- vagy járóbeteg-szakellátási, valamint – ha végez ilyet – CT/MR vizsgálati esemény) adatait, valamint
    • az Egészségügyi dokumentáció nyilvántartásába a Rendelet 4. melléklete szerinti dokumentumokat (jellemzően az ellátással kapcsolatos ambuláns lapot, zárójelentést, műtéti leírást, valamint diagnosztikai leleteket).
    • miután a csatlakozott szolgáltatónál dolgozó orvos a beteg ellátása során a beteg kezelőorvosává válik (a kezelőorvos fogalma a finanszírozási formától független), így vonatkozik rá a Rendelet 18. §-a is, amely kimondja az ellátott egészségügyi profiljára vonatkozó kötelezettségek teljesítését is.
    • eRecept kiállításakor keletkező adatok feltöltése is a kötelezettség része.
  • Ki állítja be az intézményi HIS- vagy a háziorvosi rendszerben a helyettesítő kollégák jogosultságait?

    Az EESZT ideiglenes jogosultság-beállítási szerepköröket az intézmény informatikai osztálya állítja be, ugyanúgy, mint az intézmény dolgozóinak jogosultságát.

  • A GYSE termékeket is eRecepten kell rendelni 2017. november 1-jétől?

    A GYSE termékek elektronikus vényen történő rendelését a jogszabály egyelőre nem teszi lehetővé. Ezeket továbbra is papír alapú vényen kell elrendelnie az orvosoknak, ezért a GYSE forgalmazóknak még nem kell csatlakozniuk az EESZT-hez. GYSE termékeket a gyógyszertárakban és/vagy gyógyászati segédeszköz boltokban továbbra is csak papír alapú recepttel lehet kiváltani.

  • Az ágazati portálra be tudok lépni, de a medikai rendszer nem fogadja el a belépésemet. Kihez forduljak segítségért?

    Kérjük, forduljon az informatikai rendszerük szállítójához.

  • Hogyan rögzítem az adatokat, amennyiben nincs TAJ száma a betegnek, vagy az nem érvényes?

    Amennyiben az ellátottnak van TAJ száma, a szolgáltatónak az EESZT felé az adatszolgáltatási kötelezettséget TAJ szám feltüntetésével kell teljesítenie, függetlenül annak érvényességétől, illetve az ellátott személy állampolgárságától. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján megállapítható, hogy – az adatkezelés céljával is összhangban – a csatlakozott adatkezelők számára az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körű, így, ez nem függ a TAJ-szám aktuális státuszától.

    Egyelőre nem lehetséges felvinni a TÉR-be azon magyar állampolgárok egészségügyi adatot, akiknek nincs TAJ számuk vagy úgynevezett képzett TAJ számmal rendelkeznek.

  • A külföldi ellátottak esetében hogyan jelenik meg az adatok védelmének kötelezettsége?

    A személyes adatok kezeléséről és védelméről a 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 35/B. §-a rendelkezik. Ezek a jogok a külföldi személyekre is vonatkoznak ugyanúgy, mint a GDPR által garantált adatkezeléssel kapcsolatos jogok, amelyek a magyar állampolgárokat is védik. A külföldiek adatkezelésének módja nem különbözik a magyar állampolgárok adatainak kezelésétől, adataik biztonságát ugyanúgy az 5-ös védelmi szintű rendszer garantálja.

  • Külföldi állampolgár ellátását kell-e rögzíteni az EESZT-ben, és ha igen, akkor hogyan?

    A csatlakozásra kötelezett szolgáltatók nagy része adatszolgáltatásra kötelezett (adatszolgáltatásra nem kötelezett például a fogorvos, a foglalkozásegészségügy, a gyógyfürdő). A hatályos törvény elrendeli, hogy a különböző ellátási események (fekvő- és járóbeteg-szakellátás, háziorvosi szolgálat, valamint CT- és MR-vizsgálat) megkezdéséről és befejezéséről az ellátó intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége van. Az ellátásról jelentést kell küldeniük az EESZT felé. Az 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) több helyen rendelkezik (pl.: központi eseménykatalógus, EHR, digitális képtovábbítás, adatkezelési napló) úgy, hogy TAJ kártya hiányában az ellátottat "egyéb azonosító" segítségével is fel lehet rögzíteni az EESZT-be. Ilyen egyéb azonosító lehet például az útlevélszám. Tehát a külföldi betegek vonatkozásában is van adatszolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatóknak az EESZT felé.

  • Csak a magyar biztosított betegekről kell adatot szolgáltatni, vagy mindenkiről, aki ellátásban részesül? (Pl.: európai uniós állampolgárok, külföldi betegek?)

    Minden betegről, aki egészségügyi ellátásban részesül, legyen külföldi állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező vagy hontalan, szükséges az adatszolgáltatás. Amennyiben nem áll rendelkezésre TAJ szám, akkor egyéb azonosító – például útlevélszám – szükséges.

  • Írhatok-e receptet, ha nincs jelen a betegem, csak betelefonált a rendelőbe? Ez betegmegjelenésnek minősül-e?

    A jogszabályok most is a beteg személyes jelenlétét írják elő a vényíráshoz. Az eRecept bevezetése a gyógyszerfelírási renden nem változtat.

  • Fizikailag bent kell-e lenni a kártyaolvasóban az eSzemélyinek, vagy bejelentkezés után ki lehet venni?

    Az eSzemélyi igazolványnak csak az azonosítási folyamat alatt kell az olvasóban lennie, a bejelentkezés után nem kell benne hagyni. A bejelentkezés után – amennyiben a kapcsolat nem szakad meg – a rendelkezésre állási idő 8 óra.

  • Magisztrális készítmény rendelése miként fog bekerülni az EESZT-be?

    A magisztrális készítmények rendelése az eddig megszokott módon történik. Ugyanazokat az adatokat kell megadni, mint a papírvényen. A magisztrális gyógyszer készítéséhez úgynevezett kiadási igazolást kell nyomtatni a gyógyszertárban, melyet a gyógyszert kiváltó aláír; eSzemélyis azonosításkor az elektronikus aláírás helyettesíti ezt a lépést. A nyomon követhetőség érdekében ezeket a dokumentumokat a gyógyszertárban tárolni kell.

  • Eddigi gyakorlatban 1-2-3 hónapra kaptak a betegek gyógyszerreceptet, ez továbbra is lehetséges lesz? Az EESZT bevezetésével változtak a több hónapra történő vényfelírás szabályai?

    A recept felírási szabályai nem változtak. Az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra, legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget írhat fel. Továbbra is lehetőség van több havi recept felírására is, amelyet a 44/2004-es (IV.28)-as ESzCsM rendelet szabályoz. E szerint 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszert legfeljebb 3 havi időtartamra, vényenként legfeljebb 30 napi mennyiségben rendelhet az orvos. Amennyiben az eredeti gyári csomagolás a 30 napra elegendő gyógyszermennyiség rendelését nem teszi lehetővé, akkor a vényen az ezt a gyógyszermennyiséget meghaladó, de a 3 hónapra elegendő mennyiséget meg nem haladó gyógyszermennyiség felírása is lehetséges. A 30 napot meghaladó gyógyszerrendelést és azt, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő a beteg számára, a beteg eProfiljában és a eRecepten rögzíteni kell.

     

    Ha az orvos olyan gyógyszert rendel, amelynek bruttó fogyasztói ára az 50 000 forintot meghaladja, akkor kötelező a külön vény előállítása, és ebben az esetben a kiválthatósági dátumok előre beállítódnak.

  • Lemondhat-e a beteg a papír alapú receptről? Megkapja-e a patikában a gyógyszert papírvény nélkül?

    2017. november 1-je után a saját eReceptre rendelt gyógyszereit bárki kiválthatja papíralapú recept nélkül is. 2019. december 31-éig gyógyszerrendeléskor minden orvosnak felírási igazolást kell kiállítania, mely szinte minden tekintetben megegyezik a jelenlegi papírvénnyel – csupán egy plusz eRecept vonalkódot is tartalmaz. Amennyiben saját receptjeit felírási igazolás nélkül szeretné kiváltani az állampolgár, akkor szüksége lesz vagy ez e-személyi igazolványára vagy a régi személyi igazolványára és a TAJ kártyájára.

  • Hogyan történik a gyógyszerrendelés a szociális otthonokban?

    A szociális otthonok nem kötelezettek a csatlakozásra, így továbbra is írhatnak fel hagyományos papíralapú receptet. Amennyiben mégis csatlakoznának, akkor az alaplistás készítményeket, amelyeket nem lehet elektronikus úton rendelni, az intézménynek kell beszereznie egy ún. megrendelőlapon (szintén papír alapon). Személyesen a betegnek TAJ alapján felírt készítményeket már lehet elektronikus úton rendelni, amennyiben az informatikai rendszer csatlakozott az EESZT-hez, ebben az esetben a feltöltés után felírási igazolást kell nyomtatni. Az elektronikus vényeket a felírási igazolás segítségével (a jelenlegi papír alapú vényekhez hasonlóan) bármelyik gyógyszertárban ki lehet váltani.

  • Milyen adatokat kell a háziorvosnak feltölteni az EESZT-be?

    2017. november 1-e után a háziorvosi ellátáskor kötelező az eseménykatalógus feltöltése, tehát az ellátási esemény adatait továbbítani kell az EESZT felé. Ezen kívül, ha receptet ír az orvos, ennek adatait is továbbítani kell a Térnek. A kezelőorvos és a háziorvos feladata továbbá, hogy a beteg eProfiljába a nem változó vagy nem gyakran változó egészségügyi adatokat felvezesse. Emellett az egészségügyi kórdokumentumot (ambuláns lapot) is fel kell tölteni, amennyiben erre vonatkozóan nem élt tiltással a beteg az önrendelkezési felületén.

    A legtöbb háziorvosi rendszer EESZT-kompatibilis szoftververziója automatikusan elvégzi a fenti adatszolgáltatásokat, amennyiben a felhasználó EESZT-n keresztül lépett a rendszerbe. Tehát a háziorvosnak az adattovábbítás tekintetében nem lesz többletmunkája. Ugyanez vonatkozik a szakorvosokra kórházakban és járóbeteg-szakrendelésen is.

  • Miként történik a beteg ellátása az otthonában?

    A beteg otthonában az ellátás ugyanúgy zajlik, mint eddig. Az ellátási eseményt utólag rögzíti az orvos a medikai rendszerében és tölti fel a Térbe. A kézzel írt receptet ki lehet váltani a gyógyszertárban, ahol az expediálással együtt a patika feltölti a vényt az EESZT-be.

  • Helyettesítő orvos jogosultságának beállításával kapcsolatban kihez fordulhatok segítségért?

    Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az EESZT Kontakt Centerével a +361920-1050 telefonszámon, vagy emailben a helpdesk.eeszt@aeek.hu email címen.

  • Kell-e csatlakozniuk a védőnői szolgálatoknak és az iskola-egészségügyi ellátóknak?

    A védőnők csatlakozási és adatszolgáltatási kötelezettségéről még nem született jogszabály. Az iskola-egészségügyi szolgáltatók esetében iránymutató, hogy a szolgáltató közfinanszírozott ellátást végez-e. Amennyiben igen, úgy csatlakozási kötelezettsége ugyan lenne, de mivel nem keletkezik az ellátás során olyan egészségügyi adat, amely adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, így a csatlakozást egyelőre nem szükséges végrehajtani.

  • Ha az orvos, vagy az asszisztens otthon felejti az eSzemélyi igazolványát, akkor nem tudja ellátni a munkáját?

    Az eSzemélyi igazolvány – mint elsődleges azonosítási eszköz – feltétele az EESZT használatának. Az EESZT-be adatot továbbítani és lekérni csak jogosultsággal rendelkező személy tud. Az ellátást természetesen el tudja végezni kapcsolat nélkül is, de ebben az esetben be kell lépnie később, hogy a keletkezett adatokat feltöltse az EESZT-be (amennyiben a rendszer a háttérben nem küldte el az adatokat automatikusan).

    Az e-receptadatok viszont utólag nem küldhetőek el a rendszernek. Ilyen esetekben csak az ellátás során kiadott papíralapú (hagyományos) recepteket kapja meg a beteg, melyeket a gyógyszerek kiváltásakor a patikáknak kell az EESZT-be feltölteni.

  • Mit kell tudni az eSzemélyi igazolványról?

    Az EESZT szolgáltatásainak használatához komoly biztonsági előírások betartása szükséges, amelyeket a rendszer legmagasabb szintű biztonsági fokozata ír elő minden felhasználó esetében. A belépéshez használható eSzemélyi igazolvány alkalmas mind a beteg, mind a rendszert használó orvosok, egészségügyi dolgozók és gyógyszerészek biztonságos azonosítására.

    Az egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó orvosoknak és asszisztenseknek az EESZT-be történő belépéshez elengedhetetlen az eSzemélyi kiváltása. A kiváltás díjmentes, bármely kormányablakban igényelhető, és nem szükséges sem elektronikus aláírás, sem ujjlenyomat az EESZT felhasználói azonosításhoz.

    Az eSzemélyi igazolvány és a hozzá tartozó PIN kód mint kétfaktoros – azaz birtoklás és tudás alapú – azonosítás biztosítja az EESZT-be történő bejelentkezés lehetőségét. Ehhez szükség van a géphez csatlakoztatott eSzemélyi olvasóra, amelyet az ÁEEK többek között a háziorvosi szolgálatok számára a korábban bekért igények szerint ingyenesen biztosít. Az eSzemélyi olvasókat a háziorvosi szolgálat szerint illetékes járási hivataloknál lehet átvenni, majd telepítés után minden olyan munkaállomáshoz csatlakoztatni kell egy olvasót, ahol EESZT-kapcsolat létesül. Az eSzemélyivel történő bejelentkezést az eSzemélyi kliens támogatja. Az eSzig olvasók telepítéséhez és az eSzemélyi használatához az e-egeszsegugy.gov.hu/eszemelyi oldalon találnak bővebb információt.

  • Kinek kell kiváltania az eSzemélyi igazolványt?

    Minden olyan dolgozónak szükséges az eSzemélyi igazolvány kiváltása, aki az EESZT-hez kapcsolódóan adatokat fog továbbítani. A háziorvosi rendelőkben, patikákban ez minden dolgozót érint. A kórházakban az orvosoknak szükséges eSzemélyi, mert így tudnak az EESZT-hez kapcsolódó medikai rendszerbe belépni, ahol kezelőorvosként adatot tudnak feltölteni és lekérni betegeikről. Az adatok le- és feltöltése és az EESZT-be történő beküldése az intézmény medikai rendszerekben – a vényadatok és az eProfil bejegyzések kivételével – külön asszisztensi belépés nélkül is működnek.

    A páciensek számára továbbra sem kötelező az eSzemélyi kiváltása az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez.

  • Az egészségügyben dolgozó hölgyeknek eltérhet a közigazgatási nevük az egészségügyi tevékenység során használt névtől. Azt mondták, minden iratomat az orvosi nevemre kell átíratni. Hogyan váltsam ki az eSzemélyi igazolványt?

    Az EESZT-be történő belépéskor a bejelentkező felhasználót a rendszer az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti, az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek közhiteles alapnyilvántartásában szereplő adatai alapján azonosítja. Ez a nyilvántartás egyszerre tartalmazza a közigazgatási nevet és az egészségügyi tevékenység során használt nevet is. Mivel a személyazonosság igazolására használatos eSzemélyin a közigazgatási név van feltüntetve, ugyanez szerepel az EESZT nyilvántartásában is, ezért ezeket az EESZT automatikusan összefésüli. Így sem a személyes okmányokban, sem az orvosi működési engedélyben nem szükséges személyes adatokat változtatni az orvosoknak.

  • Milyen jogszabály alapján kell eSzemélyi igazolványt kiváltani az orvosnak?

    Az EESZT működését szabályozó 39/2016 EMMI rendelet 9. § alapján az EESZT szolgáltatásait kizárólag jogosultsággal rendelkező felhasználó veheti igénybe, kétfaktoros azonosítást követően.

    Az EMMI rendelet 9. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy az azonosítás a természetes személy, ágazati felhasználó esetében a működtető által meghatározott többtényezős hitelesítést alkalmazó azonosítás után valósulhat meg.

    Az Egészségügyi Államtitkárság és a Belügyminisztérium megállapodása alapján az ÁEEK – mint az EESZT rendszer működtetője – általános jelleggel olyan azonosítási megoldást határozott meg, amely már alkalmazott, a megfelelő biztonsági szintet is biztosítja, ugyanakkor sem a fejlesztésben, sem a felhasználók számára nem jelent költséget. Ez az azonosítási megoldás az eSzemélyi igazolvány, azaz a tároló elemet (chipkártyát) tartalmazó személyazonosító okmány.

  • A predializált vesebeteg EPO készítmény átadásának eseményét hogyan kell jelenteni az EESZT rendszerben? (A beteg részére az EPO készítményt a dialízis-szolgáltatók adják, és ők jelentik a NEAK felé, ugyanakkor a nefrológus vizsgálati eseménye másik egészségügyi intézmény nefrológiai szakrendelésén történik, ettől függetlenül az EPO készítmény kiadási eseménye a dialízis szolgáltatók kötelezettsége.)

    Amennyiben a szakellátási eseményt a nefrológus végzi, neki mind az eseménykatalógus, mind pedig a központi dokumentumtár felé adattovábbítási kötelezettsége van (a beküldött ambuláns lapon jelezheti az EPO átadásra vonatkozó véleményét). Amennyiben a dialízis szolgáltató a nefrológus ellátása alapján csak EPO átadást valósít meg (orvos-beteg találkozás nélkül), akkor adattovábbítási kötelezettsége nincsen.

  • A járóbeteg-szakellátás tevékenységi körébe beletartozik-e a dialízis-ellátók tevékenysége?

    A járóbeteg-szakellátás alapvető tevékenysége (EüTv. 89. § (1) pont), hogy szakorvos által végzett gyógyító vagy preventív ellátást nyújtson. Amennyiben a dialízis-ellátási esemény szakorvosi tevékenységet is magába foglal, akkor erről az eseménykatalógusban jelentést kell küldeni, ellenkező esetben ez nem szükséges.

  • Az egészségügyi szolgáltatóknak is szükséges bejelenteni a betegek gyógyszerelésére vonatkozó adatokat?

    Az eProfilba a kezelőorvosnak és/vagy a háziorvosnak kell az egészségügyi adatokat felvinni, azonban ennek elmaradása (vagy régebbi adatok) esetén a kötelezettség a háziorvost is terheli. A profilba csak a hosszútávon releváns egészségügyi adatokat kell rögzíteni, így a gyógyszerelés esetén iránymutatónak a 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés rögzítése indokolt.

  • Az asszisztensemmel, illetve az én szabadságolásom ideje alatt helyettes orvossal, illetve helyettesítő nővérrel dolgozom. Nekik is le kell vizsgázniuk?

    Igen, akinek a háziorvosi rendszerben vagy egyéb egészségügyi szolgáltatónál használt informatikai rendszerben jogosultságot adnak, végig kell olvasnia az ÁEEK képzési felületén https://eeszt.aeek.hu elérhető EESZT Felhasználói Tájékoztatót, amit ellenőrző kérdések megválaszolásával kell igazolnia.  A kérdések megválaszolásához segítséget nyújthat a letölthető EESZT Alapismeretek oktatási segédlet is, mely szintén a képzési felületen érhető el.

  • Viszonylag sok az idős betegem, aki nem tud eljönni hozzám, és a hozzátartozója szeretné helyettük elhozni a gyógyszereket. Kell valamilyen engedély ehhez a páciens részéről?

    Nincs szükség engedély kiállítására. 2019. december 31-ig minden vényfelírás alkalmával kötelező a NEAK (OEP) papírvénnyel teljesen megegyező felírási igazolást kiállítani, mely tartalmaz egy plusz eRecept vonalkódot. A felírási igazolással bárki, hozzátartozó vagy szomszéd, ismerős is kiválthatja a rendelt készítményt (csakúgy, mint jelenleg a hagyományos papírvénnyel).

  • Kiskorú betegeknek felírt készítményeket miként tud a szülő kiváltani eRecepttel?

    A szülő gyermeke receptjét csak felírási igazolással tudja kiváltani, ezért kiskorúak vagy korlátozottan cselekvőképesek esetében mindig győződjön meg róla, hogy a törvényes képviselő vagy a gondnok megkapja a felírási igazolást.

  • Kell papírvényt nyomtatni a betegnek?

    2019. december 31-ig gyógyszerrendeléskor minden orvosnak úgynevezett felírási igazolást kell kiállítania, mely majdnem minden tekintetben megegyezik a jelenlegi papírvénnyel, csupán egy plusz eRecept vonalkódot is tartalmaz. A hosszabbítást az indokolja, hogy a gyógyszerészi visszajelzések alapján sok beteg nem saját maga váltja ki a felírt készítményeket, hanem valakit megbíz ezzel – ehhez pedig jelenleg szükséges a papír alapú felírási igazolás.

    A kötelező csatlakozást követően a recept felírásakor a vény felkerül az EESZT-be, így az állampolgár a saját nevére szóló eReceptet felírási igazolás nélkül is ki tudja váltani, ha rendelkezik e-személyi igazolvánnyal vagy régi típusú személyivel és TAJ kártyával.

  • Az orvosoknak is kötelező 2017. november 1-jétől az EESZT használata?

    Igen. A 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet és 1997. évi XLVII. törvényben foglalt rendelkezések alapján 2017. november 1-jétől az EESZT felé adatszolgáltatásra kötelezett közfinanszírozott egészségügyi ellátóra nézve egyforma kötelezettséget jelent az EESZT-csatlakozás határideje, tehát mind az orvosok, mind a gyógyszerészek számára kötelező az EESZT használata.

  • Nekem mint orvosnak milyen feladatom van az EESZT csatlakozáshoz kapcsolódóan?

    Amennyiben Ön egészségügyi ellátó intézményben dolgozik, az Ön legfontosabb feladata, hogy a Tér használatához eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezzen. Ha még nem szerezte be az elektronikus azonosításra szolgáló okmányt, akkor kérjük, hogy minél hamarabb keresse fel a legközelebbi okmányirodát vagy kormányablakot. Az intézmény informatikai rendszerének csatlakozási kezdeményezése nem az Ön feladata.

    Amennyiben Ön háziorvos, az eSzemélyi beszerzésén túl a háziorvosi szolgálatnak – amennyiben Ön azt praxis ellátásban vezeti – csatlakozási kötelezettsége van. Ha Ön a háziorvosi szolgálat nevében eljáró személy, keresse fel az e-egeszsegugy.gov.hu/eKapu oldalt a csatlakozási információkért. Abban az esetben, ha önkormányzati üzemeltetésben van a háziorvosi rendszer, akkor mindenképpen egyeztessen az önkormányzat illetékeseivel, hogy megtették a csatlakozási kezdeményezést.

  • Mi a különbség a szabad, illetve a kötelező csatlakozás között?

    Technikailag semmilyen különbség nincs a kétféle csatlakozás között. A szabad csatlakozás időszaka alatt bármely egészségügyi szolgáltató csatlakozhat, akinek van EESZT-hez csatlakoztatható intézményi szoftververziója. A kötelező csatlakozás egy megadott időponthoz kötődik, amely előírja a törvényben elrendelt teljesítési kötelezettséget, az EESZT felé történő adatszolgáltatást. Ez a közfinanszírozott egészségügyi ellátók esetében 2017. november 1-je volt, a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátók – magánszolgáltatók, akik a központi implantátum regiszterbe, valamint a protézis regiszterbe adatkötelezettek –, valamint az Országos Mentőszolgálat esetében 2018. november 1-je volt. Bővebb információ ezen az oldalon található.