Az alábbiakban választ kaphat a magánszolgáltatókat érintő EESZT vonatkozású kérdésekre:
Mit keres?
- Milyen intézményi adatok kellenek a csatlakozáshoz?
Első lépésben mindenképpen szükség lesz a nyilvántartó hatóság megnevezésén túl az intézményi azonosítóra (a működési engedély első oldalán szereplő 6 jegyű OTH azonosító).
Ez azonban csak az első lépésre elegendő. Az EESZT Információs portál eKapu menüpontjában a folyamatábrát követve megismerheti a szükséges dokumentumok teljes listáját.
- Helyettesítő orvos jogosultságának beállításával kapcsolatban kihez fordulhatok segítségért?
Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ESZFK Ügyfélszolgálatával a +361920-1050 telefonszámon, vagy emailben a helpdesk@eszfk.hu email címen.
- A magánszolgáltatók is kötelesek EHR dokumentumot és eseménykatalógust feltölteni?
Igen, ez a kötelezettség minden csatlakozott egészségügyi intézményre, közfinanszírozottra és magánszolgáltatóra egyaránt vonatkozik a 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.
- A tanúsítvány letöltésével/ellenőrző file visszatöltésével kapcsolatos problémákkal hova forduljak?
Kérjük, a jogosult adminisztrátor vegye fel a kapcsolatot Ügyfélszolgálatunkkal, és kollégáink végigvezetik a folyamaton.
Elérhetőségek: +36-1-920-1050, e-mail cím: helpdesk@eszfk.hu
- Milyen medikai rendszereket lehet használni?
Csak olyan medikai rendszert, amely az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mint EESZT működtető által kibocsátott engedéllyel rendelkezik. Az EESZT kompatibilis medikai rendszerek naprakész listája a https://e-egeszsegugy.gov.hu/hu/engedelyezett-medikai-rendszerek menüpontban míg a gyógyszertári rendszerek naprakész listája a https://e-egeszsegugy.gov.hu/hu/engedelyezett-gyogyszertari-rendszerek oldalon található. További kérdés esetén forduljon kollégáinkhoz a +36 1 920 1050-es számon vagy írjon a helpdesk@eszfk.hu e-mail címre.
- Úgy hallottam az EESZT rendszer használatának megismeréséhez létezik egy tanfolyam. Hol kaphatok erről bővebb tájékoztatást?
Az EESZT működtetője e-learning formában egy 10 kérdésből álló vizsgával végződő képzés elvégzésével segíti a leendő EESZT felhasználók ismereteinek elmélyítését a zökkenőmentes munkavégzés érdekében. A képzéshez kapcsolódó részletes leírás az elérhetőségekkel ezen a linken található.
- Milyen eSzemélyi olvasót kell beszerezniük a magánszolgáltatóknak?
A magánszolgáltóknak saját költségen szükséges megvásárolniuk az eSzemélyi olvasó készülékeket.
A Belügyminisztérium által műszakilag és alkalmazhatóság szempontjából bevizsgált kártyaolvasók a következőek:
- Reiner cyberJack® RFID standard HUN
- Reiner cyberJack® RFID basis
- ACS ACR1252U USB NFC Reader
- Gemalto IDBridge CL3000 (Prox-DU)
- Kobil ID Token
- Identiv CLOUD 3700F
A bevizsgált kártyaolvasókról részletes tájékoztatást az eszemelyi.hu oldalon olvashat.
- Hol tudom elkezdeni a csatlakozást?
Az EESZT Információs portál eKapu menüpontjában a folyamatábrát követve megismerkedhet a csatlakozási folyamat lépéseivel, és az ott található linkek segítségével el tudja indítani a csatlakozást.
- Milyen dokumentumok kellenek a csatlakozáshoz?
Milyen dokumentumok kellenek a csatlakozáshoz?
A csatlakozás elindításához három dokumentum szükséges:
- aláírt csatlakozási nyilatkozat, melynek kitöltése az EESZT Információs Portálján történik, a dokumentum onnan tölthető le
- hiteles aláírási címpéldány vagy aláírás minta,
- a tárolt cégkivonat
A csatlakozási folyamat véglegesítéséhez kérjük ismerje meg a teljes folyamatot az eKapun.
- Ha a jogszabály szerint most nem kötelező csatlakoznom, de ettől függetlenül szeretnék, ez lehetséges-e?
Igen, ez lehetséges. Az Eüak. 35/B. § (2) bek. alapján bármely, az egészségügyi ellátóhálózatba tartozómagánszolgáltató, amely nem esik a jogszabályban meghatározott csatlakozási kötelezettség alá csatlakozhat az EESZT-hez, amennyiben vállalja a https://e-egeszsegugy.gov.hu/ információs portál eKapu menüsora alatt megtalálható csatlakozási feltételek teljesítését.
- Ki fér hozzá az EESZT-ben tárolt adatokhoz?
Az állampolgárok egészségügyi adataihoz korlátozott hozzáférést biztosít az EESZT, kizárólag az adott személy kezelőorvosai, vagy az érintett kezelését végző intézmény erre jogosult orvosai tekinthetik meg a Térben tárolt adatokat. Bizonyos adatkörökhöz, mint a pszichiátriai, addiktológiai, szexuális úton terjedő betegséghez kapcsolható, vagy HIV/AIDS betegségére vonatkozó adatokhoz ezen adatok különösen személyes és bizalmas jellege miatt alapvetően csak azok a kezelőorvosok férhetnek hozzá, akik az adott szakterületen dolgoznak.
Az állampolgároknak lehetősége van módosítani az EESZT-ben tárolt személyes adataikhoz való hozzáférést az ún. digitális önrendelkezési (DÖR) nyilatkozatok megtételével, amelyet az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. § és 35/I. §-ban foglalt rendelkezései tesznek lehetővé az számukra. Az állampolgároknak lehetősége van intézményre, bizonyos osztályra, adott orvosra, szervezeti egységre vonatkozó korlátozó és engedélyező rendelkezést beállítania, valamint lehetősége van teljes tiltással élnie az egészségügyi adatai lekérdezésére vonatkozóan az egész ellátó oldalra nézve. Ezen beállítások felülírják az előző bekezdésben ismertetett alapállapotot.
- Mely magánszolgáltatóknak kell csatlakozniuk az EESZT-hez?
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 35/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint már 2018. november 1-ig csatlakozniuk kellett az EESZT-hez azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek elektronikus adatszolgáltatásra kötelezettek.
Elektronikus adatszolgáltatásra kötelezett magánszolgáltatók:
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 101/C. § alapján a Központi Implantátumregiszterbe adatszolgáltatásra kötelezett egészségügyi szolgáltató;
- az Eüak. 16/B. § szerinti Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe (Protézis regiszter) adatszolgáltatásra kötelezett egészségügyi szolgáltató.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet (EESZTr.) 2. §-a (1a) bekezdése alapján a csatlakozással kapcsolatos kötelezettségét 2020. január 1-ig köteles teljesíteni az az egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult és aki finanszírozási jelentés benyújtására vagy elektronikus adatszolgáltatásra nem kötelezett, ám orvosi vagy fogorvosi feladatra irányuló működési engedéllyel rendelkezik.
A fentiek alapján 2020. január 1-ig minden nem közfinanszírozott szolgáltatást nyújtó orvosi vagy fogorvosi szolgáltatási típuskóddal működő, érvényes működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak el kell végeznie a csatlakozással kapcsolatos teendőket.
Az egyes szakmákhoz tartozó szolgáltatási típus kódok a 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet 1. számú mellékletében kerültek felsorolásra, amely alapján az 1-es és 2-es kóddal rendelkező szolgáltatók kötelesek az EESZT-hez való csatlakozásra:
„a) 1-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély orvosi feladatra irányul,
b) 2-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély fogorvosi feladatra irányul”
Mit jelent a csatlakozással járó adatszolgáltatási kötelezettség?
Fontos, hogy a csatlakozott egészségügyi szolgáltató – az EESZTr. 6. § értelmében – a csatlakozással meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeknek is eleget kell tegyen. Az EESZT felé történő adatszolgáltatás megkezdésének határideje az EESZTr. 22. § (5a) bek. szerint 2020. június 1. Az adatszolgáltatási kötelezettség a következőket foglalja magába:
- a Központi eseménykatalógusba köteles továbbítani az EESZTr.1. melléklete szerinti események adatait, valamint
- az Egészségügyi dokumentáció nyilvántartásába („EHR”) az EESZTr. 4. melléklete szerinti dokumentumokat (jellemzően az ellátással kapcsolatos ambuláns lapot, zárójelentést, műtéti leírást, valamint diagnosztikai leleteket).
- miután a csatlakozott szolgáltatónál dolgozó orvos a beteg ellátása során a beteg kezelőorvosává válik (a kezelőorvos fogalma a finanszírozási formától független), így az Eüak. 35/J. §-ban meghatározott adatokaz ellátott egészségügyi profiljába való feltöltésére kötelezett
- eRecept és eBeutaló kiállításakor keletkező adatok feltöltése is a kötelezettség része.
Jelenleg folyamatban van az EESZTr. felülvizsgálata, amely alapján várhatóan bővülni fog az adatszolgáltatások köre, erről a későbbiek folyamán tudunk tájékoztatást adni.
A felhasználóknak minden olyan adatot fel kell tölteniük, amelyek az ellátás során keletkeznek, és megfelelnek a jogszabályban foglalt előírásoknak. A felhasználók a munkájukat a megszokott módon végzik, a jelentések teljesítése nem jelent plusz terhet számukra.
- Intézményem nem szerepel az ÁNTSZ adatbázisában. Mit kell tennem?
Ebben az esetben az ÁNTSZ ügyfélszolgálatát kell felkeresnie, ez a kérdés az ő hatáskörükbe tartozik. (eeszt.csatlakozas@oki.antsz.hu)
- Hol kapok információt az eSzemélyi kártyaolvasók szoftverével kapcsolatban?
- Milyen adatot kötelező lejelenteni az EESZT-ben?
A felhasználóknak minden olyan adatot fel kell tölteniük, amelyek az ellátás során keletkeznek, és megfelelnek a jogszabályban foglalt előírásoknak. A felhasználók a munkájukat a megszokott módon végzik, a jelentések teljesítése nem jelent plusz terhet számukra. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos adatokat egyébként az egészségügyi szakdolgozók és orvosok a működési engedélyüknek megfelelően kezelik.
- Az eSzemélyi olvasó szoftvertelepítésénél probléma merült fel. Hova kell fordulnom?
Az eSzemélyi kliens és telepítésének módja 2017.november 21-én megváltozott, erről tájékoztatás a www.eszemelyi.hu oldalon található. Ugyanitt a letöltések menüpontban tájékozódhat a legújabb telepíthető változatokról. Jelenleg eSzemélyi Kliens telepítő Windows, Linux és Mac OS rendszerekre érhető el.
- Mit kell tennem a csatlakozáshoz?
Ezzel kapcsolatban az EESZT Információs portál felületén minden vonatkozó információt megtalál. Ezen felül a portálon, az eKapu fül alatt a csatlakozási folyamatábrát követve végigvezetjük a csatlakozási folyamaton. A csatlakozáshoz alapesetben nincs szükség szakértői konzultációra.
- A Token használatával kapcsolatban hibaüzenetet kapok, pl. „autorizációs hibaüzenet” vagy „hibás jelszó”-t ír ki a gép. Mit kell tennem?
Kérjük, írjon egy emailt a helpdesk@eszfk.hu címre
- az időbélyeg megadásával (pontosan mely időpontban történt a próbálkozás)
- a működési azonosító számával (amellyel belép az EESZT-be) valamint
- telefonszámával
és kollégáink felveszik Önnel a kapcsolatot.
- Ha az orvos, vagy az asszisztens otthon felejti az eSzemélyi igazolványát, akkor nem tudja ellátni a munkáját?
Az eSzemélyi igazolvány – mint elsődleges azonosítási eszköz – feltétele az EESZT használatának. Az EESZT-be adatot továbbítani és lekérni csak jogosultsággal rendelkező személy tud. Az ellátást természetesen el tudja végezni kapcsolat nélkül is, de ebben az esetben be kell lépnie később, hogy a keletkezett adatokat feltöltse az EESZT-be (amennyiben a rendszer a háttérben nem küldte el az adatokat automatikusan).
Az eRecept adatok viszont utólag nem küldhetőek el a rendszernek. Ilyen esetekben csak az ellátás során kiadott papíralapú (hagyományos) recepteket kapja meg a beteg, melyeket a gyógyszerek kiváltásakor a patikáknak kell az EESZT-be feltölteni.
Az eSzemélyi igazolvány mellett az Ágazati Portálon (www.portal.eeszt.gov.hu) lehetőség van mobilToken regisztrációra, így amikor az eSzemélyi igazolány nincs az egészségügyi dolgozó birtokában, a mobiltelefon készülék segítségével is be tud lépni a medikai rendszerbe.
- Hogyan tudok Tokent igényelni?
- Mi a teendő az eSzemélyi igazolvány olvasó meghibásodása esetén?
A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók a díjmentesen kapott kátyaolvasóikkal kapcsolatos garanciális meghibásodásokat a külön erre a célra kifejlesztett online felületen jelenthetik be, amit az www.e-egeszsegugy.gov.hu/eszemelyi hivatkozáson keresztül érhetnek el az 5. pontban.
A magánszolgáltatók a saját részre beszerzett eszközök jótállását a megvásárlásnál kapott feltételek alapján tudják érvényesíteni.
- Mit kell tudni az eSzemélyi igazolványról?
Az EESZT szolgáltatásainak használatához komoly biztonsági előírások betartása szükséges, amelyeket a rendszer legmagasabb szintű biztonsági fokozata ír elő minden felhasználó esetében. A belépéshez használható eSzemélyi igazolvány alkalmas mind a beteg, mind a rendszert használó orvosok, egészségügyi dolgozók és gyógyszerészek biztonságos azonosítására.
Az egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó orvosoknak és asszisztenseknek az EESZT-be történő belépéshez elengedhetetlen az eSzemélyi kiváltása. A kiváltás díjmentes, bármely kormányablakban igényelhető, és nem szükséges sem elektronikus aláírás, sem ujjlenyomat az EESZT felhasználói azonosításhoz.
Az eSzemélyi igazolvány és a hozzá tartozó PIN kód mint kétfaktoros – azaz birtoklás és tudás alapú – azonosítás biztosítja az EESZT-be történő bejelentkezés lehetőségét. Ehhez szükség van a géphez csatlakoztatott eSzemélyi olvasóra, amelyet az ÁEEK többek között a háziorvosi szolgálatok számára a korábban bekért igények szerint ingyenesen biztosít. Az eSzemélyi olvasókat a háziorvosi szolgálat szerint illetékes járási hivataloknál lehet átvenni, majd telepítés után minden olyan munkaállomáshoz csatlakoztatni kell egy olvasót, ahol EESZT-kapcsolat létesül. Az eSzemélyivel történő bejelentkezést az eSzemélyi kliens támogatja. Az eSzig olvasók telepítéséhez és az eSzemélyi használatához a www.e-egeszsegugy.gov.hu/eszemelyi oldalon találnak bővebb információt.
- Kinek kell kiváltania az eSzemélyi igazolványt?
Minden olyan dolgozónak szükséges az eSzemélyi igazolvány kiváltása, aki az EESZT-hez kapcsolódóan adatokat fog továbbítani. A háziorvosi rendelőkben, patikákban ez minden dolgozót érint. A kórházakban az orvosoknak szükséges eSzemélyi, mert így tudnak az EESZT-hez kapcsolódó medikai rendszerbe belépni, ahol kezelőorvosként adatot tudnak feltölteni és lekérni betegeikről. Az adatok le- és feltöltése és az EESZT-be történő beküldése az intézmény medikai rendszerekben – a vényadatok és az eProfil bejegyzések kivételével – külön asszisztensi belépés nélkül is működnek.
A páciensek számára továbbra sem kötelező az eSzemélyi kiváltása az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez.
- Az egészségügyben dolgozó hölgyeknek eltérhet a közigazgatási nevük az egészségügyi tevékenység során használt névtől. Azt mondták, minden iratomat az orvosi nevemre kell átíratni. Hogyan váltsam ki az eSzemélyi igazolványt?
Az EESZT-be történő belépéskor a bejelentkező felhasználót a rendszer az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti, az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek közhiteles alapnyilvántartásában szereplő adatai alapján azonosítja. Ez a nyilvántartás egyszerre tartalmazza a közigazgatási nevet és az egészségügyi tevékenység során használt nevet is. Mivel a személyazonosság igazolására használatos eSzemélyin a közigazgatási név van feltüntetve, ugyanez szerepel az EESZT nyilvántartásában is, ezért ezeket az EESZT automatikusan összefésüli. Így sem a személyes okmányokban, sem az orvosi működési engedélyben nem szükséges személyes adatokat változtatni az orvosoknak.
- Mikortól lehet meghatalmazást tenni az EESZT-ben, hogy más is kiválthassa a receptjeimet?
Jelenleg még nem lehet meghatalmazást tenni az EESZT-ben a receptek más személy általi kiváltásához és a betegdokumentumok megtekintéséhez. Az élesítéshez szükséges rendeletmódosítás (ESZCSM) folyamatban van, amint kijön a rendelet a rendszer működése élesbe áll.
Addig továbbra is az orvosnál kérhető (14 éven aluli páciens esetében kötelezően kiadásra kerülő) felírási igazolással válthatóak ki más személy eReceptjei.
- Hogyan kell kiállítania a kezelőorvosnak a felírási igazolást?
A papír alapú felírási igazolást 2020. június 30. napjáig a NEAK által kiadott vényre szükséges a kezelőorvosnak kinyomtatni, és azt az orvos aláírásával és orvosi bélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.
- Melyik jogszabály rendelkezik a felírási igazolás kiadásáról?
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 24. § (2b) bekezdése 2020. január 1-jével hatályát vesztette. 2020. január 1-jétől az orvos nem köteles felírási igazolást készíteni és átadni a gyógyszerkészítmény felírását követően.
A beteg kérésére, valamint 14 éven aluli páciens részére történő vényírás esetén továbbra is minden esetben kötelező annak kiállítása és átadása.
44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 11/B. § * (1) Elektronikus vényen történő gyógyszerrendelés esetén, az orvos a beteg kérésére a 8. számú melléklet szerinti felírási igazolást készít. A felírási igazolást az orvos - a beteg választása szerint - papír alapon vagy az EESZT útján, elektronikus formában adja. 14 éven aluliak részére elektronikus vényen történő gyógyszerrendeléskor minden esetben felírási igazolást kell készíteni.
- Miként működik a kézi gyógyszertár az EESZT rendszerében?
A vonatkozó jogszabályi rendelkezés - a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 11/C. § alapján (alább), a kézigyógyszertárat működtető háziorvos saját orvosi szoftverével tudja a felírt és ott helyben, azonnal kiadott vényeket egy úgynevezett "kézigyógyszertárból kiadott" (8-as) státusszal rögzíteni a Térben - így a vény máshol már nem lesz kiváltható. Ezt a választást az orvosi szoftvernek a felírói felületein támogatni kell.
A szabályozásnak megfelelően a kézigyógyszertárból történő elektronikus gyógyszerfelírásról és kiadásról az orvos felírási igazolást (FIG) készít, melyen a gyógyszer átvételét a betege kézjegyével igazolja. A felírási igazolást az orvos megőrzi, majd összegyűjtve, általában az anyagyógyszertár elszámolási ciklusához igazodva leadja. Az orvosi szoftver segítségével az átadás elektronikus formában is történhet.
Itt a FIG-ek 22-es eRecept azonosítói alapján - amelyeket a Térből csak az engedélyszámok alapján összekapcsolt gyógyszertár érhet el - rögzítik az EESZT-ben a gyógyszerek kiadásának (3-as "kiadott" státusz) tényét, majd kiadási igazolást állítanak ki a vényekről, melyet a kézigyógyszertárat működtető orvos aláír. A véglegesített eRecept kiadások adatait a gyógyszertár beteszi a NEAK elszámolásába.
Az orvosi szoftver kézigyógyszertár funkciójáról bővebb információt a rendszergazdája tud adni.
- Lemondhat-e a beteg a papír alapú receptről? Megkapja-e a patikában a gyógyszert papírvény nélkül?
2017. november 1-je után a saját eReceptre rendelt gyógyszereit bárki kiválthatja papíralapú recept nélkül is, melyhez szüksége lesz vagy ez eSzemélyi igazolványára vagy a régi személyi igazolványára és a TAJ-kártyájára.
2020. január 1-jét követően a beteg kérésére valalmint 14 éven aluli páciens részére történő vényírás esetén az eRecepthez kapcsolódó felírási igazolás kiállítása minden esetben kötelező az orvosok számára. A felírási igazolás hasonló a hagyományos papírrecepthez, azzal a különbséggel, hogy látható rajta egy harmadik vonalkód:
- Ki állítja be az intézményi HIS- vagy a háziorvosi rendszerben a helyettesítő kollégák jogosultságait?
Az EESZT ideiglenes jogosultság-beállítási szerepköröket az intézmény informatikai osztálya állítja be, ugyanúgy, mint az intézmény dolgozóinak jogosultságát.
- A GYSE termékeket is eRecepten kell rendelni 2017. november 1-jétől?
A GYSE termékek elektronikus vényen történő rendelését a jogszabály egyelőre nem teszi lehetővé. Ezeket továbbra is papír alapú vényen kell elrendelnie az orvosoknak, ezért a GYSE forgalmazóknak még nem kell csatlakozniuk az EESZT-hez. GYSE termékeket a gyógyszertárakban és/vagy gyógyászati segédeszköz boltokban továbbra is csak papír alapú recepttel lehet kiváltani.
- Az ágazati portálra be tudok lépni, de a medikai rendszer nem fogadja el a belépésemet. Kihez forduljak segítségért?
Kérjük, forduljon az informatikai rendszerük szállítójához.
- Hogyan rögzítem az adatokat, amennyiben nincs TAJ száma a betegnek, vagy az nem érvényes?
Amennyiben az ellátottnak van TAJ száma, a szolgáltatónak az EESZT felé az adatszolgáltatási kötelezettséget TAJ szám feltüntetésével kell teljesítenie, függetlenül annak érvényességétől, illetve az ellátott személy állampolgárságától. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján megállapítható, hogy – az adatkezelés céljával is összhangban – a csatlakozott adatkezelők számára az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körű, így, ez nem függ a TAJ-szám aktuális státuszától.
Egyelőre nem lehetséges felvinni a TÉR-be azon magyar állampolgárok egészségügyi adatot, akiknek nincs TAJ számuk vagy úgynevezett képzett TAJ számmal rendelkeznek.
- A külföldi ellátottak esetében hogyan jelenik meg az adatok védelmének kötelezettsége?
A személyes adatok kezeléséről és védelméről a 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 35/B. §-a rendelkezik. Ezek a jogok a külföldi személyekre is vonatkoznak ugyanúgy, mint a GDPR által garantált adatkezeléssel kapcsolatos jogok, amelyek a magyar állampolgárokat is védik. A külföldiek adatkezelésének módja nem különbözik a magyar állampolgárok adatainak kezelésétől, adataik biztonságát ugyanúgy az 5-ös védelmi szintű rendszer garantálja.
- Külföldi állampolgár ellátását kell-e rögzíteni az EESZT-ben, és ha igen, akkor hogyan?
A csatlakozásra kötelezett szolgáltatók nagy része adatszolgáltatásra kötelezett (adatszolgáltatásra nem kötelezett például a fogorvos, a foglalkozásegészségügy, a gyógyfürdő). A hatályos törvény elrendeli, hogy a különböző ellátási események (fekvő- és járóbeteg-szakellátás, háziorvosi szolgálat, valamint CT- és MR-vizsgálat) megkezdéséről és befejezéséről az ellátó intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége van. Az ellátásról jelentést kell küldeniük az EESZT felé. Az 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) több helyen rendelkezik (pl.: központi eseménykatalógus, EHR, digitális képtovábbítás, adatkezelési napló) úgy, hogy TAJ kártya hiányában az ellátottat "egyéb azonosító" segítségével is fel lehet rögzíteni az EESZT-be. Ilyen egyéb azonosító lehet például az útlevélszám. Tehát a külföldi betegek vonatkozásában is van adatszolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatóknak az EESZT felé.
- Csak a magyar biztosított betegekről kell adatot szolgáltatni, vagy mindenkiről, aki ellátásban részesül? (Pl.: európai uniós állampolgárok, külföldi betegek?)
Minden betegről, aki egészségügyi ellátásban részesül, legyen külföldi állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező vagy hontalan, szükséges az adatszolgáltatás. Amennyiben nem áll rendelkezésre TAJ szám, akkor egyéb azonosító – például útlevélszám – szükséges.
- Írhatok-e receptet, ha nincs jelen a betegem, csak betelefonált a rendelőbe? Ez betegmegjelenésnek minősül-e?
A jogszabályok most is a beteg személyes jelenlétét írják elő a vényíráshoz. Az eRecept bevezetése a gyógyszerfelírási renden nem változtat.
- Fizikailag bent kell-e lenni a kártyaolvasóban az eSzemélyinek, vagy bejelentkezés után ki lehet venni?
Az eSzemélyi igazolványnak csak az azonosítási folyamat alatt kell az olvasóban lennie, a bejelentkezés után nem kell benne hagyni. A bejelentkezés után – amennyiben a kapcsolat nem szakad meg – a rendelkezésre állási idő 8 óra.
- Magisztrális készítmény rendelése miként fog bekerülni az EESZT-be?
A magisztrális készítmények rendelése az eddig megszokott módon történik. Ugyanazokat az adatokat kell megadni, mint a papírvényen. A magisztrális gyógyszer készítéséhez úgynevezett kiadási igazolást kell nyomtatni a gyógyszertárban, melyet a gyógyszert kiváltó aláír; eSzemélyis azonosításkor az elektronikus aláírás helyettesíti ezt a lépést. A nyomon követhetőség érdekében ezeket a dokumentumokat a gyógyszertárban tárolni kell.
- Eddigi gyakorlatban 1-2-3 hónapra kaptak a betegek gyógyszerreceptet, ez továbbra is lehetséges lesz? Az EESZT bevezetésével változtak a több hónapra történő vényfelírás szabályai?
A recept felírási szabályai nem változtak. Az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra, legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget írhat fel. Továbbra is lehetőség van több havi recept felírására is, amelyet a 44/2004-es (IV.28)-as ESzCsM rendelet szabályoz. E szerint 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszert legfeljebb 3 havi időtartamra, vényenként legfeljebb 30 napi mennyiségben rendelhet az orvos. Amennyiben az eredeti gyári csomagolás a 30 napra elegendő gyógyszermennyiség rendelését nem teszi lehetővé, akkor a vényen az ezt a gyógyszermennyiséget meghaladó, de a 3 hónapra elegendő mennyiséget meg nem haladó gyógyszermennyiség felírása is lehetséges. A 30 napot meghaladó gyógyszerrendelést és azt, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő a beteg számára, a beteg eProfiljában és a eRecepten rögzíteni kell.
Ha az orvos olyan gyógyszert rendel, amelynek bruttó fogyasztói ára az 50 000 forintot meghaladja, akkor kötelező a külön vény előállítása, és ebben az esetben a kiválthatósági dátumok előre beállítódnak.