Gyakori kérdések az önrendelkezésről

A lakosság számára is elérhető EESZT portálfelületen, a www.eeszt.gov.hu oldalon mindenki rendelkezhet egészségügyi adatainak láthatóságáról. 

 

Az önrendelkezéssel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre az alábbiakban kaphat választ:

  • Milyen módon önrendelkezhetek?

    Digitális önrendelkezést az EESZT Lakossági Portálján, bejelentkezést követően az Önrendelkezés menüpontra kattintva tehet.

     

     

     

    A portálra történő belépéshez szükséges a személyes ügyfélkapujához tartozó felhasználóneve és jelszava. Amennyiben nem rendelkezik Ügyfélkapu-hozzáféréssel, tájékozódjon az igénylés menetéről és regisztráljon.

    Önrendelkezésre a Kormányablakoknál személyesen is lehetősége van, melyhez szükséges bemutatni személyazonosságát igazoló valamelyik okmányát (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél), illetve TAJ kártyáját.



  • Háziorvost váltottam, ebben az esetben is újra kell rendelkeznem, ha azt akarom, hogy minden adatomat és dokumentumomat lássa?

    Az új háziorvos – ahogy minden olyan új szakorvos, aki az Ön egészségügyi ellátásában részt vesz – az Ön kezelőorvosává válik az EESZT-ben. Így a rendszer alapbeállításainak megfelelően a különösen érzékeny egészségügyi adatokon kívül mindent láthat, amikor az Ön kezelését végzi.



  • Most hívtam telefonon a háziorvosomat, és nem kapta meg a kórházi kivizsgálásom leleteit. Hogyan lehetséges ez?

    Az Ön háziorvosa nem kap külön értesítést új egészségügyi dokumentumok érkezéséről, azonban a rendszerben lehetősége van az Ön TAJ-számával lekérdezni azokat. Ha mégsem hozzáférhetőek számára, ellenőrizze önrendelkezését, hátha ott került beállításra korlátozás.



  • Mi garantálja az adataim védelmét?

    Az EESZT a NAIH által auditált, legmagasabb szintű adatvédelem mellett működik. Az Adatkezelési tájékoztató megtalálható a Lakossági Portál láblécében, az Adatvédelem címszó alatt. A rendszer védelmét a legmodernebb kibervédelmi megoldások biztosítják.



  • Mikortól kerülnek be rólam adatok a rendszerbe?

    Attól az időponttól kezdve, amikor az Önt ellátó egészségügyi intézmény vagy patika csatlakozott az EESZT-hez.



  • Magánkórházban fognak műteni, lehetséges, hogy a műtétet végző orvos lássa az összes laboreredményemet?

    2017.09.01-től lehetőség van a szabad csatlakozásra. Így bármely egészségügyi intézmény, amely teljesíti az elvárt biztonsági feltételeket, és rendelkezik az EESZT-hez csatlakozni képes, akkreditált intézményi kórházi informatikai rendszerrel, kapcsolódhat az EESZT rendszeréhez.

    2018. november 1-jétől a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező magánszolgáltatóknak is kötelező használni az EESZT-t.

    Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse-beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör.

    Ha az Ön kezelését, műtétjét végző magánegészségügyi intézmény már csatlakozott az EESZT-hez, úgy a rendszerbe került leleteit láthatja a műtétet végző orvos, kivéve, ha erre vonatkozóan Ön tiltásokat állított be az önrendelkezésében.



  • Mostantól mindent látnak rólam?

    Az egészségügyi adatok kezelésének, tárolásának és gyűjtésének feltétele és módja nem változik. Az adatokba történő betekintés lehetősége az EESZT bevezetésével csak szigorodik, hiszen sokkal ellenőrzöttebb lesz a folyamatos naplózással és a jogosultsághoz kötöttséggel.

    Az adatok és a fenntartott adatbázisok ugyanúgy az egészségügyi intézményeknél, valamint az adatot kérő háttérintézményeknél maradnak, melyeket az EESZT-n keresztül lekérdezéssel lehet megtudni, amit akkor is naplóz a rendszer, ha az nem teljesült. Lekérdezés esetében az adat szolgáltatásánál figyelembe veszi a rendszer a jogosultságot és a vonatkozó önrendelkezési beállítást.



  • Az asszisztensek és az ügyintézők is hozzáférhetnek az egészségügyi adataimhoz?

    Nem. Az adminisztratív munkakörben dolgozók nem kapnak jogosultságot az Ön egészségügyi adatainak megtekintésére. Az ellátás során az egészségügyi adatok elérése csak emeltszintű bejelentkezéssel, többszörös azonosítás után lehetséges, amire csak orvosi pecsétszámmal rendelkező szakorvosok és háziorvosok jogosultak.



  • Mi történik abban az esetben, ha balesetet szenvedek, és korábban tiltást adtam egy vagy több egészségügyi adatom hozzáférhetőségére vonatkozóan?

    A vonatkozó törvény értelmében sürgős szükség esetében a sürgősségi ellátást végző orvos a tiltások ellenére is megtekintheti az egészségügyi adatokat. Kivételt képeznek azok az eProfil adatok, melyek feltöltését letiltotta a páciens – ezek ugyanis be sem kerülnek a rendszerbe. Fontos tudni, hogy a Lakossági Portál Adatkezelési Naplójában az állampolgár bármikor nyomon követheti, hogy melyik orvos mikor tekintette meg adatait, dokumentumait.



  • Lehet-e teljes tiltást beállítani?

    A törvény lehetővé teszi, hogy egészségügyi ellátásai során Ön megvonja az EESZT-be kerülő adataihoz való hozzáférést. Kivételt képeznek a még kiváltható eRecept és az érvényesíthető eBeutaló dokumentumok megtekintése, valamint a jogszabályban meghatározott sürgős szükség által indokolt esetek, amikor az ellátó orvos bármilyen rögzített szabály ellenére hozzáférhet az Ön adataihoz.

    Fontos azonban, hogy egészségügyi adataival kapcsolatos önrendelkezése, a láthatóság korlátozása során körültekintően járjon el, hiszen az Ön érdeke, hogy orvosai minél több rendelkezésre álló információ birtokában döntsenek terápiájáról.



  • Hogyan tudom az összetett rendelkezéseknél kiválasztani például Kovács doktort, ha több is van belőle?

    Az orvos neve mellett szereplő intézmény alapján van lehetősége beazonosítani az illető orvost. Abban az esetben, ha ugyanabban az intézményben több Dr. Kovács István van, úgy elengedhetetlen a pecsétszám ismerete.



  • Hogyan találom meg az összetett rendelkezéseknél a kórház nevét?

    Kezdje el begépelni a kórház nevét, majd a felkínált lehetőségekből válassza ki a megfelelő intézményt!



  • Ha egy több szakvizsgával is rendelkező orvost csak egy szakmára vonatkozóan szeretnék letiltani, akkor azt miként tehetem meg?

    Ebben az esetben az ún. összetett rendelkezést kell használni, ahol – dokumentumtípus megjelölésével – adott betegségtípusra vonatkozó dokumentumok láthatóságát lehet a konkrét orvosra nézve korlátozni.



  • Lehetséges egyetlen orvos előtt letiltani az adatok láthatóságát?

    A rendszer kialakítása során kiemelt szempont volt, hogy az önrendelkezés az összes lehetséges állapotot lefedje, rugalmasan alkalmazkodva a lakosság eltérő igényeihez. Így Ön – összetett rendelkezéssel szabályozott állapot beállításával – akár egyetlen orvos hozzáférési lehetőségeit is megvonhatja. Ez az állapot lehetőséget nyújt továbbá arra is, hogy egy bizonyos dokumentumtípus megtekintését korlátozza, illetve meghatározhatja, hogy pontosan honnan származó dokumentumainak a hozzáférését kívánja korlátozni. Azaz teljesen egyedi rendelkezéseket tehet.



  • Az EESZT bevezetésével mindenki minden adatot lát rólam?

    Természetesen nem. Az Ön EESZT-be kerülő egészségügyi adatait és dokumentumait csak a háziorvosa és a kezelőorvosa láthatja, a legérzékenyebb egészségügyi adatai pedig eleve csak azon kezelőorvosok számára hozzáférhetők, akik az adott szakterületen dolgoznak. A gyógyszertári rendszerek kizárólag receptadatokat érhetnek el.

    Sürgős, életmentő beavatkozás esetén a kezelését végző egészségügyi személyzet – bármilyen rögzített szabály ellenére – jogosult az ellátás idejére hozzáférni az Ön egészségügyi adataihoz. Az ilyen egyszeri, kivételesen indokolt esetben alkalmazott, az intézmények által megfelelően alátámasztott adatlekérdezést a rendszer ugyanúgy naplózza. 



  • Mi a különbség a szervezeti egység és a szervezetiegység-kategória között?

    A „szervezetiegység-kategória” az ellátáshoz köthető, annak egy bizonyos területét jelenti. Egy szervezetiegység-kategória például a nőgyógyászat. A „szervezeti egység” a kategórián belül működik, egy konkrét intézmény szervezeti egységét takarja (pl. nőgyógyászati ultrahang). Így általában szűkebb területet jelöl, de nem minden esetben: a „szervezetiegység-kategória” és a „szervezeti egység” lehet azonos a kisebb intézményekben, ahol például valószínűleg minden nőgyógyászati ellátás egy szervezeti egységben történik, a nőgyógyászaton. Egy nagy egyetemi kórházban viszont a nőgyógyászat – mint szervezetiegység-kategória – alatt több szervezeti egység is működhet – például ultrahang, szülészet vagy endokrinológia –, jól differenciálható feladatkörrel.

     



  • Milyen ügyeket intézhet digitális önrendelkezés keretében?
    • Beállíthatja az Önnek megfelelő önrendelkezési állapotot, illetve bármikor módosíthatja azt.
    • Az adatkezelési naplóban időrendben megtekintheti az Önnel kapcsolatos EESZT műveletek (lekérdezések, adatok és dokumentumok feltöltése) listáját. A listában szűrhet időtartamra.
    • Korlátozásról szóló tájékoztatást állíthat be: eldöntheti, hogy háziorvosa, kezelőorvosa kapjon-e információt arra vonatkozóan, hogy Ön korlátozta az egyes adataihoz történő hozzáférését.
    • Értesítéseket állíthat be: megadhatja azt az e-mailcímet, amelyen értesítéseket fogad a rendszertől, abban az esetben, ha a háziorvosa vagy a kezelőorvosa Önről bármilyen adatot vagy betegdokumentumot (pl. leletet, receptet) feltölt az EESZT-be.


  • Egy családtagom nevében szeretnék rendelkezni az egészségügyi adatainak hozzáférhetőségéről. Hogyan tehetem meg?

    A meghatalmazotti rendelkezés esetén szükséges egyrészt az érvényes meghatalmazás, illetve törvényes képviselő esetében annak bizonyítására alkalmas irat, másrészt a meghatalmazó / képviselt TAJ azonosítószáma, illetve személyazonosításra alkalmas igazolványa. A meghatalmazásnak minimálisan tartalmaznia kell a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét és annak TAJ számát. A törvényes képviselő által tett nyilatkozat esetében a törvényes képviselet igazolása szükséges.

    A rendelkezési folyamat végén a nyomtatott nyilatkozatok és tájékoztatók mellé csatolni kell a meghatalmazást, a meghatalmazó TAJ kártyájának és személyazonosító okmányának másolatát, törvényes képviselő útján tett rendelkezés esetén pedig a képviseletet igazoló dokumentum másolatát.



  • Mindig a Kormányablakhoz kell bemennem, ha rendelkezni akarok?

    Amennyiben Ön nem rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval és/vagy interneteléréssel, akkor valóban csak a Kormányablakoknál tud rendelkezni.



  • Mi van, ha kiléptet a rendszer, mielőtt befejeztem az önrendelkezést?

    Az EESZT portálfelületein 30 perc áll rendelkezésre. Ha ezen időn belül bármilyen akciót – akár egy kattintást – észlel a rendszer, újra indul a 30 perc. Ha ennek ellenére félbehagyott önrendelkezésnél kilépteti a rendszer, akkor az el nem mentett rendelkezéseket nem érvényesíti az EESZT. Ilyenkor újra be kell lépni a Belépés gombra kattintva és ismét végrehajtani az önrendelkezést.



  • Milyen hosszú idő áll rendelkezésemre, hogy önrendelkezzek a Lakossági Portál felületén?

    Az EESZT portálfelületein 30 perc áll rendelkezésre. Ha ezen időn belül bármilyen akciót – akár egy kattintást – észlel a rendszer, újra indul a 30 perc. Ha ennek ellenére félbehagyott önrendelkezésnél kilépteti a rendszer, akkor az el nem mentett rendelkezéseket nem érvényesíti az EESZT. Ilyenkor újra be kell lépni a Belépés gombra kattintva és ismét végrehajtani az önrendelkezést.



  • Mikortól lehet az interneten önrendelkezni?

    2017.02.15-től biztosít a rendszer lehetőséget a digitális önrendelkezésre a Lakossági Portál felületén.



  • Mikortól lehet Kormányablaknál önrendelkezni?

    2017.02.15-től lehet személyesen önrendelkezést tenni a Kormányablakoknál.



  • Mi az, hogy önrendelkezés?

    Mindenki maga rendelkezhet arról, hogy egyes egészségügyi adatait mely kezelőorvosai érhetik el. Ezt Ön vagy személyesen a Kormányablakoknál, vagy elektronikusan az interneten, a Lakossági Portálon tudja megtenni. Kérjük, a Lakossági Portálon történő önrendelkezéshez látogasson el a https://www.eeszt.gov.hu/hu/onrendelkezes oldalra, ahol ügyfélkapus azonosítója és TAJ száma megadását követően megtekintheti és szerkesztheti a hozzáférési beállításokat. 



  • A külföldi ellátottak esetében hogyan jelenik meg az adatok védelmének kötelezettsége?

    A személyes adatok kezeléséről és védelméről a 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 35/B. §-a rendelkezik. Ezek a jogok a külföldi személyekre is vonatkoznak ugyanúgy, mint a GDPR által garantált adatkezeléssel kapcsolatos jogok, amelyek a magyar állampolgárokat is védik. A külföldiek adatkezelésének módja nem különbözik a magyar állampolgárok adatainak kezelésétől, adataik biztonságát ugyanúgy az 5-ös védelmi szintű rendszer garantálja.